2012. január 24., kedd
2012. január 9., hétfő
2011. december 12., hétfő
2011. december 9., péntek
Es regnet. Alle Woche.
Decemberben itt őszi idő van. Legalábbis hőmérsékletileg. Mert hétfőn mogyorónyi jégdarabok estek az égből, kedden pedig havazott, de ezek mindig csak 10-15 percig tartanak... Este pedig vihar van.
2011. december 6., kedd
2011. november 27., vasárnap
Karácsonyi vásár.
Brémában két karácsonyi vásár van: egy a központban, at isszonyatt giccses, vurstlival, mindenféle kajákkal. A Weser partján viszont van egy középkori jellegű karácsonyi vásár, na az viszont nagyon hangulatos. Itt is főleg kaja van. Ittunk kávékoktélt.
/* A fotók ár méd báj Gabi */
2011. november 26., szombat
Főz.
Mert túl sok más izgi nem történt mostanában. Csak suli...meg suli...meg suli.
Szóval az első az tejszínes pulyka (most csináltam ilyet először!), a második pedig a nagy kedvencem, paradicsomostarhonyás linguinetésztás karaj.
Óóó, a németek nem ismerik a tarhonyát!
Szóval az első az tejszínes pulyka (most csináltam ilyet először!), a második pedig a nagy kedvencem, paradicsomos
Óóó, a németek nem ismerik a tarhonyát!
2011. november 12., szombat
A backdoor kommunikáció csodái - avagy eltűntakulcsom, meglettakulcsom
Lementem mosni az alagsori mosodába, bepakoltam a ruháim, erre hopp, nincs meg a kulcsom. A mosoda ajtaja csak kulccsal nyílik, úgyhogy ott kell lennie a zárban. Vagy a mosodában, leesve. Mindent átnéztem, nincs!!! Kirángattam a vizes ruháim, átnéztem, nincs. Az egyetlen ember, aki közben ott járt, egy srác volt - még beszélgettünk is - gondoltam csak megkérdezte volna, ha talál ott egy gazdátlan kulcsot, és én meg ott vagyok... Szóval kedtem erőteljesen megijedni.
Egy jó adag parázás után - írtam egy csodálatosan megfogalmazott német Segítslécci-A4-es csodát, és épp elkezdem kiragasztgatni, mire az üzenőtáblán találtam egy kontraüzenetet: "Megtaláltam a kulcsod, gyere" :)
Végülis az a csávó vitte el, akivel együtt mostunk... mert egy másik mosogép tetején hegytam, ő meg valószínűleg megtalálta, amíg én a ruhákat pakoltam be és nem figyeltem oda... és... dobpergés... túl hülyének érezte volna, hogy pont engem kérdezzen meg, hogy én hagytam-e ott. Hihetetlen!!! Eszement! Ánbövívaböl. De megvan.
Egy jó adag parázás után - írtam egy csodálatosan megfogalmazott német Segítslécci-A4-es csodát, és épp elkezdem kiragasztgatni, mire az üzenőtáblán találtam egy kontraüzenetet: "Megtaláltam a kulcsod, gyere" :)
Végülis az a csávó vitte el, akivel együtt mostunk... mert egy másik mosogép tetején hegytam, ő meg valószínűleg megtalálta, amíg én a ruhákat pakoltam be és nem figyeltem oda... és... dobpergés... túl hülyének érezte volna, hogy pont engem kérdezzen meg, hogy én hagytam-e ott. Hihetetlen!!! Eszement! Ánbövívaböl. De megvan.
2011. november 11., péntek
Tizenegytizenegytizenegy, telihold és lámpásozás
Lámpásozós éjjeli túrán voltunk, 2011. 11. hó 11-én, Márton-nap alkalmából pár erasmusossal az egyetemről (a naaagynaaagy egyetemről). Mert itt Mártonnapon az a hagyomány - legalábbis a protestáns hagyomány - hogy ezen az éjjelen körbejárják a várost egy-egy lámpással a kézben.
(Hogy miért? Majd kigúglizom ha lesz időm. :D )
Ettől teljesen függetlenül, tök vicces, hogy erről a kerek "világvégejööön" 11.11.11. dátumról egy hete szereztem tudomást, amikor a főtéren vártam a buszt, és odajött hozzám egy néger hittérítő pasi, hogy meghívjon egy gospelkoncertre, ahol a Világvége alkalmából dalokat énekelnek majd az Úrnak. Úúúú, az érdekes élmény volt :).
(Hogy miért? Majd kigúglizom ha lesz időm. :D )
Ettől teljesen függetlenül, tök vicces, hogy erről a kerek "világvégejööön" 11.11.11. dátumról egy hete szereztem tudomást, amikor a főtéren vártam a buszt, és odajött hozzám egy néger hittérítő pasi, hogy meghívjon egy gospelkoncertre, ahol a Világvége alkalmából dalokat énekelnek majd az Úrnak. Úúúú, az érdekes élmény volt :).
2011. november 5., szombat
Hamburgi vonatozás - egy kicsit másképp
Gabival újra célba vettük Hamburgot, elindul, vonatra felül... Gabi előveszi a SemesterTicketét (ez egy féléves bérlet, ami brémai tömegközlekedésre, meg egy csomó környező vonatra jó)... erre én nem találom az enyém. Vonat elindul. Haj. Jaj. Az ingyenvonatozás helyett meg kéne vennem a jegyet 40 euróért?...neeee! Úgyhogy elhatároztam magam, hogy beveszem magam a klotyóba, olvasnivalóval meg minden. A németek úgyis olyan rendesek és szabályszeretőek, hogy nem feltételezik a bliccelést. Eddig oké is lett volna, csak a vonaton több kotyó is el volt romolva (nanááá!), szép óriásinagy matricák díszeegtek rajtuk, így az én célpontomra vagy fél órát kellett várni, előreengedtem pár embert, aztán oké, bementem. Kopogtak egy darabig, aztán nyugi, olvasgattam :D
Erre egyre többet kopogtak. Nem válaszoltam, hadd gondolják, hogy ez a wc is elromlott.
De. Úgy látszik olyan nincs Németországban, hogy valami elromlott és nem tudnak róla. Végül aztán valami hivatalos vonatosegyenruhás pacák törte majdnem rám az ajtót, mondtam, hogy rosszul vagyok, de nem hagyta annyiban, ki kellett jönnöm. Nem értett angolul, a sorban álló lánykák kérdezték, minden oké-e, mondam igen és visszamentem a helyemre. Nem kérte a jegyem, mert ő nem ellenőr volt. Szabályszerűség mindenek előtt, isteni.
...
Aztán hazafelé meg nem volt hely a vonaton, és csak egy baromihangos, baromirészeg éneklő német társaság között sikerült leülnünk. Most viszont jött az ellenőr - nő. Előzetesen sikerült a társaságból egy lánnyal megbeszélnünk, hogy "hozzájuk tartozom". Az ellenőrnő akadékoskodott, én meg nem beszéltem németül, a többiek meg énekeltek és ordítoztak... a nő alig várta hogy lelépjen... és megint megúsztam. :D
Erre egyre többet kopogtak. Nem válaszoltam, hadd gondolják, hogy ez a wc is elromlott.
De. Úgy látszik olyan nincs Németországban, hogy valami elromlott és nem tudnak róla. Végül aztán valami hivatalos vonatosegyenruhás pacák törte majdnem rám az ajtót, mondtam, hogy rosszul vagyok, de nem hagyta annyiban, ki kellett jönnöm. Nem értett angolul, a sorban álló lánykák kérdezték, minden oké-e, mondam igen és visszamentem a helyemre. Nem kérte a jegyem, mert ő nem ellenőr volt. Szabályszerűség mindenek előtt, isteni.
...
Aztán hazafelé meg nem volt hely a vonaton, és csak egy baromihangos, baromirészeg éneklő német társaság között sikerült leülnünk. Most viszont jött az ellenőr - nő. Előzetesen sikerült a társaságból egy lánnyal megbeszélnünk, hogy "hozzájuk tartozom". Az ellenőrnő akadékoskodott, én meg nem beszéltem németül, a többiek meg énekeltek és ordítoztak... a nő alig várta hogy lelépjen... és megint megúsztam. :D
Hamburgelőttitejberizs
Oooolyan fini lett!
/// Ezenkívül reményt ad arra, hogy egy egynégyzetméteres konyhában lehet jóféle dolgokat is főzni. Kezdek reménykedni. Le mindennapi betevőnkkel, a paradicsomszószos tészával!!! ///
/// Ezenkívül reményt ad arra, hogy egy egynégyzetméteres konyhában lehet jóféle dolgokat is főzni. Kezdek reménykedni. Le mindennapi betevőnkkel, a paradicsomszószos tészával!!! ///
2011. október 29., szombat
Pörkölt!
(pörköltpörköltpörköltpörköltpörköltpörköltpörköltjuhééééé)
És német rosébor, Rheinhessenből, a legfőbb/legjobb német bortermelő vidékről. Hát... én egy borszerető lányka vagyok egy sörmániás országban, biza.
Amúgy itt a borok nagyon furák (a sörök is), a legtöbbnek csavaros kupakja van. Nagyon nehéz igazi parafadugósat találni... Ez a rosé is, amit most iszok, műanyagdugós. De lagalább nem kupakos. :)
És német rosébor, Rheinhessenből, a legfőbb/legjobb német bortermelő vidékről. Hát... én egy borszerető lányka vagyok egy sörmániás országban, biza.
Amúgy itt a borok nagyon furák (a sörök is), a legtöbbnek csavaros kupakja van. Nagyon nehéz igazi parafadugósat találni... Ez a rosé is, amit most iszok, műanyagdugós. De lagalább nem kupakos. :)
2011. október 28., péntek
2011. október 27., csütörtök
Bréma egy olyan hely...
...ahol az ember leül a buszmegállóban, és KÖT :D.
Bizony, rettentő nyugis hely. Én meg kötésmániás lettem.
De közben meg óvszerautomaták vannak minden sarkon... Ááááá!
2011. október 26., szerda
2011. október 24., hétfő
"Scanned" Elektroakustische Konzert
Ezen voltam ma.
A sulink zenerészlege rendszeresen tart ingyen koncerteket, ez is a programfüzetükben volt. Úgyhogy - csak sejtve, mi lesz ez - elmentem. Amire számítottam, az valamiféle minimál-zajzene (amit nagyon szeretek), ami valójában volt, az elektronikus komolyzene (amit szintén szeretek, úgyhogy there was no problem).
Kalandos utam volt, mert úgy számoltam, hipphopp odaérek, de valahogy jól eltévedtem, és végül negyedórás késéssel nyitottam be egy terembe... ahol a színpadon csak négy hangszóró volt. A zene már ment, gyorsan leültem. Először nagyon furcsa volt, hogy nem volt mit nézni, de aztán rájöttem, hogy így sokkal jobban el lehet mélyedni a zenében... A zenész, Stéphane Roy hátul állt egy keverőpultnál. A koncert után pedig előadást tartott - egy francia pasi Németországban, angolul! Hát... a franciák angolja... :) De amit mutatott, hogy milyen módszerekkel lehet "lekottázni" az elektronikus zenét, az nagyon érdekes volt. Szerintem sokkal érthetőbb egy vizuális beállítottságú embernek, mint a normál kotta - legalábbis nekem eléggé juhéééértem-élmény volt. :D Egy részét megtaláltam a neten, így néz ki:
Kalandos utam volt, mert úgy számoltam, hipphopp odaérek, de valahogy jól eltévedtem, és végül negyedórás késéssel nyitottam be egy terembe... ahol a színpadon csak négy hangszóró volt. A zene már ment, gyorsan leültem. Először nagyon furcsa volt, hogy nem volt mit nézni, de aztán rájöttem, hogy így sokkal jobban el lehet mélyedni a zenében... A zenész, Stéphane Roy hátul állt egy keverőpultnál. A koncert után pedig előadást tartott - egy francia pasi Németországban, angolul! Hát... a franciák angolja... :) De amit mutatott, hogy milyen módszerekkel lehet "lekottázni" az elektronikus zenét, az nagyon érdekes volt. Szerintem sokkal érthetőbb egy vizuális beállítottságú embernek, mint a normál kotta - legalábbis nekem eléggé juhéééértem-élmény volt. :D Egy részét megtaláltam a neten, így néz ki:
2011. október 23., vasárnap
Flohmarkt
Tegnapelőtt voltunk a Gabival turi ruhaboltokban - gondoltam itt minőségibbek lesznek a turik, mint otthon - ééés... hát tényleg azok is, mert itt a "second hand" ruhaboltok nem használt ruhákat, hanem nagyobb boltok megmaradt árukészletét vásárolják fel ás árulják. Szóval itt _nincsenek_ turik. Aztán megkérdeztem erről egy helyi lányt a varróworkshopból, hátha tud jobbat és az egyik amit ajánlott, az a brémai bolhapiac (=Flohmarkt), amit vasárnap délelőttönként tartanak egy külvárosi bevásárlóközpont parkolójában. (Szóval a vásárlástalanított-vasárnapokon ezt lehet itt csinálni...)
Na, itt aztán minden volt, nemcsak ruhák: kertitörpék, porcelánok, Barbie-mellszobrok, bársonylámpák, leharcolt fúrók, biciklik... többnyire istentelen mennyiségű giccs.
Úgyhogy leginkább végigrohantam a bolhapiacon, aztán iszkoltam is tovább, mert már jó előre kinéztem magamnak, hogy a bolhapiac mellett van egy gát a Weseren. Na az viszont tök jó volt. Végignéztem, ahogy átzsilipelnek két hajót. Körülbelül egy órát álltam ott, majd odafagytam, de megnéztem!
Na, itt aztán minden volt, nemcsak ruhák: kertitörpék, porcelánok, Barbie-mellszobrok, bársonylámpák, leharcolt fúrók, biciklik... többnyire istentelen mennyiségű giccs.
2011. október 21., péntek
"STILLgestanden"
Ez az első kurzusunk neve. A kiírás szerint az uniformis adta lehetőségekkel kísérletezünk. Első szemeszteres óra, szóval itt a hangsúly még tényleg a kísérletezésen van.
Az első héten rajzoltunk - szem nélkül! :)
Azaz olyan feladatok voltak, ahon le kellett rajzolni a modellt, úgy, hogy közben nem nézhettünk a papírra. Na lettek is érdekes darabok!
2011. október 17., hétfő
Suli
Most már tényleg megvolt az első igazi melózós iskolai napunk. Az eddig bennt töltött időnk inkább hivatalos ügyintézéssel, és kurzusfelvétel-káosszal telt - például bementünk egy kurzusra, amit végülis nem tudtunk felvenni...
Szóval mostantól hétfő reggelenként a Képzőművészeti részlegben vendégeskedünk, manuális nyomtatás órán - német címe: "Drucken als Zeichnen" azaz nyomtatás mint rajzolás. Elsőként a hidegtűt próbáltuk ki. Érdekes volt, mert a Budaiban én már hidegtűztem, és ismerem, hogy milyen lépések vannak a nyomtatásban, de itt sokkal többféle felszerelés van, ezért láttam új lépéseket is. (Például hogy a lemezt fel kell melegíteni festékezéshez, ehhez van hőfokszabályozós melegítőlap. Illetve a terpentines lemosáshoz van egy külön elszívókamra/asztal, ami nagyon jó, mert emlékszem, hogy amikor otthon egész nap bent voltam a nyomdában... finoman szólva illuminált állapotban mentem haza.)
Így néz ki a nyomda:
Délután pedig Arduino/Puredata worksopon vagyunk, ami nem kredites tantárgy, hanem workshop - azaz "szakkör".
(Itt a worksopok többnyire spontán szerveződnek, ha van elég diák aki bemegy a témában illetékes tanárhoz, hogy adott témájú workshop érdekelné.) Hát mi bementünk a Digitális Média részlegere, és most úgy néz ki, hogy van egy nagyonjó workshopunk - amin összesen hárman vagyunk: Gabi, én és egy német srác, Norman. Meg a tanár, Jukka. Családias. És a kedvünkért angulul van az óra... Hihetetlen :)
Erről semmi érdemleges képem nincs, csak ez. Az asztalon volt, tetszett.
Szóval mostantól hétfő reggelenként a Képzőművészeti részlegben vendégeskedünk, manuális nyomtatás órán - német címe: "Drucken als Zeichnen" azaz nyomtatás mint rajzolás. Elsőként a hidegtűt próbáltuk ki. Érdekes volt, mert a Budaiban én már hidegtűztem, és ismerem, hogy milyen lépések vannak a nyomtatásban, de itt sokkal többféle felszerelés van, ezért láttam új lépéseket is. (Például hogy a lemezt fel kell melegíteni festékezéshez, ehhez van hőfokszabályozós melegítőlap. Illetve a terpentines lemosáshoz van egy külön elszívókamra/asztal, ami nagyon jó, mert emlékszem, hogy amikor otthon egész nap bent voltam a nyomdában... finoman szólva illuminált állapotban mentem haza.)
Így néz ki a nyomda:
(Itt a worksopok többnyire spontán szerveződnek, ha van elég diák aki bemegy a témában illetékes tanárhoz, hogy adott témájú workshop érdekelné.) Hát mi bementünk a Digitális Média részlegere, és most úgy néz ki, hogy van egy nagyonjó workshopunk - amin összesen hárman vagyunk: Gabi, én és egy német srác, Norman. Meg a tanár, Jukka. Családias. És a kedvünkért angulul van az óra... Hihetetlen :)
Erről semmi érdemleges képem nincs, csak ez. Az asztalon volt, tetszett.
2011. október 14., péntek
Tűzííííí!
A koli folyosóablakából néztem. Valószínűleg a Freimarkt nevű fesztivál miatt volt, ami a helyi Oktoberfest. Vagy húsz percig tartott, mindenféle izgi és naaagy fényvariációkkal, amiket otthon még nem is láttam, pedig rendszeres tűzijátéknéző vagyok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)