Boesner

A művészellátó-szupermarket. Mindenből van vagy százféle. Például kalligráfiai tusból kábé 15 különböző márka, nem számolva a szetteket. Telefonkönyv méretű a katalógusuk! Ami rossz, hogy a város másik végén van. Ami jó, hogy a 25-ös busz egyik végállomása a lakásunk, a másik meg a Boesner, jíháá. Csak közte van majdnem egy óra. De ma bevásároltunk...

Bürgerpark

Kábé 5 percre a kolitól van egy hatalmas park. Van pár kisebb tava, egy naaagy tava és egy állatkertje. Ezenkívül nagyon hangulatos, és mai idő még éppen megfelelő volt arra, hogy keresztbe-kasul végigsétáljuk.

Első főzés Brémában.

A kedvenc sajátreceptes paradicsomos-halas szószom a rendelkezésre álló alapanyagokból összedobva. Egészen elképedtem, hogy körülbelül annyi pénzből jön ki egy vásárlás, mint otthon.

Amúgy egy nagyon pici konyhánk van (tulajdonképpen az előszoba), kicsi hűtővel, mosogatóval és egy kétlapos rezsóval. Sütő sajna nincs... Pedig a sajátsüti abszolút társaságösszekovácsoló hatású, úgyhogy ki kell majd találnom valamit...

Második nap.

/ / /

Első nap.

Hamburgban az első dolog, ami megfogott, az a pályaudvar, éjszaka, neonfényekkel. Rengeteg ember, a világ minden tájáról, igazi szájtátós kelet-európainak éreztem magam. (Illetve a Szárnyas fejvadász című film ugrott be róla). Sajnos nincs róla képem, mert a fényképezőm a bőröndöm mélyén lapult. Egy nagyon pici szállodában szálltunk meg, a pályaudvar mellett. És csak ma vettük észre, milyen tábla fenyít az utcánkban! :D

Ma reggel utaztunk tovább Hamburgból Brémába. Egy kicsit fáj a szívem, de ha megkapjuk a Semesterticketünket, és ingyen vonatozhatunk majd Bréma környékén akkor biztos hogy visszajövünk, nem is egyszer.

Utazás.

14 óra vonat... átszállás nélkül. Budapest-Hamburg, hajnali öttől este hétig. Szerencsére a Deutsche Bahn kényelmes, alvásra alkalmas üléssel látta el a vonatunkat, úgyhogy az út első fele hamar eltelt. A bőröndöknek hoztam biciklizárat, úgyhogy arra sem kellett figyelni. Közben országonként változtak mellettünk az emberek. Volt egy szlovákiai magyar házaspár, akik egészen Németországig velünk jöttek és hol szlovákul, hol magyarul beszélgettek, és a magyart is teljesen furán pergő rrr-ekkel ejtették. Közben gyönyürű tájak. Főleg Brünn után volt egy nagyon szép, hegyes-folyós rész, alagutakkal. Szóval megérte repülő helyett vonattal jönni.

Start!