(pörköltpörköltpörköltpörköltpörköltpörköltpörköltjuhééééé)
És német rosébor, Rheinhessenből, a legfőbb/legjobb német bortermelő vidékről. Hát... én egy borszerető lányka vagyok egy sörmániás országban, biza.
Amúgy itt a borok nagyon furák (a sörök is), a legtöbbnek csavaros kupakja van. Nagyon nehéz igazi parafadugósat találni... Ez a rosé is, amit most iszok, műanyagdugós. De lagalább nem kupakos. :)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2011. október 29., szombat
2011. október 28., péntek
2011. október 27., csütörtök
Bréma egy olyan hely...
...ahol az ember leül a buszmegállóban, és KÖT :D.
Bizony, rettentő nyugis hely. Én meg kötésmániás lettem.
De közben meg óvszerautomaták vannak minden sarkon... Ááááá!
2011. október 26., szerda
2011. október 24., hétfő
"Scanned" Elektroakustische Konzert
Ezen voltam ma.
A sulink zenerészlege rendszeresen tart ingyen koncerteket, ez is a programfüzetükben volt. Úgyhogy - csak sejtve, mi lesz ez - elmentem. Amire számítottam, az valamiféle minimál-zajzene (amit nagyon szeretek), ami valójában volt, az elektronikus komolyzene (amit szintén szeretek, úgyhogy there was no problem).
Kalandos utam volt, mert úgy számoltam, hipphopp odaérek, de valahogy jól eltévedtem, és végül negyedórás késéssel nyitottam be egy terembe... ahol a színpadon csak négy hangszóró volt. A zene már ment, gyorsan leültem. Először nagyon furcsa volt, hogy nem volt mit nézni, de aztán rájöttem, hogy így sokkal jobban el lehet mélyedni a zenében... A zenész, Stéphane Roy hátul állt egy keverőpultnál. A koncert után pedig előadást tartott - egy francia pasi Németországban, angolul! Hát... a franciák angolja... :) De amit mutatott, hogy milyen módszerekkel lehet "lekottázni" az elektronikus zenét, az nagyon érdekes volt. Szerintem sokkal érthetőbb egy vizuális beállítottságú embernek, mint a normál kotta - legalábbis nekem eléggé juhéééértem-élmény volt. :D Egy részét megtaláltam a neten, így néz ki:
Kalandos utam volt, mert úgy számoltam, hipphopp odaérek, de valahogy jól eltévedtem, és végül negyedórás késéssel nyitottam be egy terembe... ahol a színpadon csak négy hangszóró volt. A zene már ment, gyorsan leültem. Először nagyon furcsa volt, hogy nem volt mit nézni, de aztán rájöttem, hogy így sokkal jobban el lehet mélyedni a zenében... A zenész, Stéphane Roy hátul állt egy keverőpultnál. A koncert után pedig előadást tartott - egy francia pasi Németországban, angolul! Hát... a franciák angolja... :) De amit mutatott, hogy milyen módszerekkel lehet "lekottázni" az elektronikus zenét, az nagyon érdekes volt. Szerintem sokkal érthetőbb egy vizuális beállítottságú embernek, mint a normál kotta - legalábbis nekem eléggé juhéééértem-élmény volt. :D Egy részét megtaláltam a neten, így néz ki:
2011. október 23., vasárnap
Flohmarkt
Tegnapelőtt voltunk a Gabival turi ruhaboltokban - gondoltam itt minőségibbek lesznek a turik, mint otthon - ééés... hát tényleg azok is, mert itt a "second hand" ruhaboltok nem használt ruhákat, hanem nagyobb boltok megmaradt árukészletét vásárolják fel ás árulják. Szóval itt _nincsenek_ turik. Aztán megkérdeztem erről egy helyi lányt a varróworkshopból, hátha tud jobbat és az egyik amit ajánlott, az a brémai bolhapiac (=Flohmarkt), amit vasárnap délelőttönként tartanak egy külvárosi bevásárlóközpont parkolójában. (Szóval a vásárlástalanított-vasárnapokon ezt lehet itt csinálni...)
Na, itt aztán minden volt, nemcsak ruhák: kertitörpék, porcelánok, Barbie-mellszobrok, bársonylámpák, leharcolt fúrók, biciklik... többnyire istentelen mennyiségű giccs.
Úgyhogy leginkább végigrohantam a bolhapiacon, aztán iszkoltam is tovább, mert már jó előre kinéztem magamnak, hogy a bolhapiac mellett van egy gát a Weseren. Na az viszont tök jó volt. Végignéztem, ahogy átzsilipelnek két hajót. Körülbelül egy órát álltam ott, majd odafagytam, de megnéztem!
Na, itt aztán minden volt, nemcsak ruhák: kertitörpék, porcelánok, Barbie-mellszobrok, bársonylámpák, leharcolt fúrók, biciklik... többnyire istentelen mennyiségű giccs.
Úgyhogy leginkább végigrohantam a bolhapiacon, aztán iszkoltam is tovább, mert már jó előre kinéztem magamnak, hogy a bolhapiac mellett van egy gát a Weseren. Na az viszont tök jó volt. Végignéztem, ahogy átzsilipelnek két hajót. Körülbelül egy órát álltam ott, majd odafagytam, de megnéztem!
2011. október 21., péntek
"STILLgestanden"
Ez az első kurzusunk neve. A kiírás szerint az uniformis adta lehetőségekkel kísérletezünk. Első szemeszteres óra, szóval itt a hangsúly még tényleg a kísérletezésen van.
Az első héten rajzoltunk - szem nélkül! :)
Azaz olyan feladatok voltak, ahon le kellett rajzolni a modellt, úgy, hogy közben nem nézhettünk a papírra. Na lettek is érdekes darabok!
2011. október 17., hétfő
Suli
Most már tényleg megvolt az első igazi melózós iskolai napunk. Az eddig bennt töltött időnk inkább hivatalos ügyintézéssel, és kurzusfelvétel-káosszal telt - például bementünk egy kurzusra, amit végülis nem tudtunk felvenni...
Szóval mostantól hétfő reggelenként a Képzőművészeti részlegben vendégeskedünk, manuális nyomtatás órán - német címe: "Drucken als Zeichnen" azaz nyomtatás mint rajzolás. Elsőként a hidegtűt próbáltuk ki. Érdekes volt, mert a Budaiban én már hidegtűztem, és ismerem, hogy milyen lépések vannak a nyomtatásban, de itt sokkal többféle felszerelés van, ezért láttam új lépéseket is. (Például hogy a lemezt fel kell melegíteni festékezéshez, ehhez van hőfokszabályozós melegítőlap. Illetve a terpentines lemosáshoz van egy külön elszívókamra/asztal, ami nagyon jó, mert emlékszem, hogy amikor otthon egész nap bent voltam a nyomdában... finoman szólva illuminált állapotban mentem haza.)
Így néz ki a nyomda:
Délután pedig Arduino/Puredata worksopon vagyunk, ami nem kredites tantárgy, hanem workshop - azaz "szakkör".
(Itt a worksopok többnyire spontán szerveződnek, ha van elég diák aki bemegy a témában illetékes tanárhoz, hogy adott témájú workshop érdekelné.) Hát mi bementünk a Digitális Média részlegere, és most úgy néz ki, hogy van egy nagyonjó workshopunk - amin összesen hárman vagyunk: Gabi, én és egy német srác, Norman. Meg a tanár, Jukka. Családias. És a kedvünkért angulul van az óra... Hihetetlen :)
Erről semmi érdemleges képem nincs, csak ez. Az asztalon volt, tetszett.
Szóval mostantól hétfő reggelenként a Képzőművészeti részlegben vendégeskedünk, manuális nyomtatás órán - német címe: "Drucken als Zeichnen" azaz nyomtatás mint rajzolás. Elsőként a hidegtűt próbáltuk ki. Érdekes volt, mert a Budaiban én már hidegtűztem, és ismerem, hogy milyen lépések vannak a nyomtatásban, de itt sokkal többféle felszerelés van, ezért láttam új lépéseket is. (Például hogy a lemezt fel kell melegíteni festékezéshez, ehhez van hőfokszabályozós melegítőlap. Illetve a terpentines lemosáshoz van egy külön elszívókamra/asztal, ami nagyon jó, mert emlékszem, hogy amikor otthon egész nap bent voltam a nyomdában... finoman szólva illuminált állapotban mentem haza.)
Így néz ki a nyomda:
Délután pedig Arduino/Puredata worksopon vagyunk, ami nem kredites tantárgy, hanem workshop - azaz "szakkör".
(Itt a worksopok többnyire spontán szerveződnek, ha van elég diák aki bemegy a témában illetékes tanárhoz, hogy adott témájú workshop érdekelné.) Hát mi bementünk a Digitális Média részlegere, és most úgy néz ki, hogy van egy nagyonjó workshopunk - amin összesen hárman vagyunk: Gabi, én és egy német srác, Norman. Meg a tanár, Jukka. Családias. És a kedvünkért angulul van az óra... Hihetetlen :)
Erről semmi érdemleges képem nincs, csak ez. Az asztalon volt, tetszett.
2011. október 14., péntek
Tűzííííí!
A koli folyosóablakából néztem. Valószínűleg a Freimarkt nevű fesztivál miatt volt, ami a helyi Oktoberfest. Vagy húsz percig tartott, mindenféle izgi és naaagy fényvariációkkal, amiket otthon még nem is láttam, pedig rendszeres tűzijátéknéző vagyok.
2011. október 13., csütörtök
Jóféle sziget egy meglepő helyen.
Ma újra jóidő volt - remélem még hétvégéig kitart - úgyhogy elmentem megnézni, milyen a partszakasz a Waterfront bevásárlóközpont mögött.
Meglepett, amit találtam. A bevásárlóközpont mögött van egy kiépített partrész, ahonnan lehet a vizet nézni, de van egy kis híd is ami átvezet egy nagyon pici szigetre. Tényleg icipici - körülbelül 10 m széles és 100 méter hosszú lehet. Nagyon fura érzés sétálni rajta, mert látni a kétoldalt a két partot, de közben olyan mintha egy erdei úton sétálna az ember. Van sok fa, padok is, és egy nagyon szép világítótorony (amire nagyon felmásztam volna...). Leültem egy kicsit, és néztem a hajókat. És napoztam! Fú, ez teljesen szürreális élmény mostanában itt Brémában...
Meglepett, amit találtam. A bevásárlóközpont mögött van egy kiépített partrész, ahonnan lehet a vizet nézni, de van egy kis híd is ami átvezet egy nagyon pici szigetre. Tényleg icipici - körülbelül 10 m széles és 100 méter hosszú lehet. Nagyon fura érzés sétálni rajta, mert látni a kétoldalt a két partot, de közben olyan mintha egy erdei úton sétálna az ember. Van sok fa, padok is, és egy nagyon szép világítótorony (amire nagyon felmásztam volna...). Leültem egy kicsit, és néztem a hajókat. És napoztam! Fú, ez teljesen szürreális élmény mostanában itt Brémában...
2011. október 9., vasárnap
Vasárnap
Itt vasárnap minden zárva van. Plázák, szupermarketek, minden ami otthon nyitva tartana ilyenkor. Az interneten megnéztem, egész Németországban így van. Kicsit furcsa, - mit csinálnak itt vasárnap az emberek? :) -, másrészt viszont tetszik, mert az ember rá van kényszerítve, hogy ezen a napon ne járkáljon hétközben elfelejtett cuccokat vásárolni. Csak pihenjen. Pölö én most Isaac Asimovot olvasok németül... legalábbis próbálok. Aztán hétfőn _tényleg_ elkezdődik a tanítás. Ajjaj.
2011. október 8., szombat
2011. október 6., csütörtök
Elkezdődött.
Az egyetem is, meg a rossz idő is. Eddig szerencsénk volt, a pihenős két hetünkben verőfényes későnyári idő volt, amin még a helyiek is meglepődtek. Aztán tegnap elkezdett szitálni az eső, ma pedig csak zúdul és zúdul. De a biciklisek most is kitartanak, és esőkabátban tekernek...
///*update*nov 27.: azóta viszont nem is esett :) ///
.
///*update*nov 27.: azóta viszont nem is esett :) ///
.
2011. október 5., szerda
Hamburg másodszor
Mielőtt elkezdődne a suli, mégegyszer elmentünk Hamburgba. Egy kicsit túristáskodtunk, főutca, Rathaus, aztán elmentünk megnézni a kikötőt és a vöröslámpás negyedet, ahová belépve a pályaudvarhoz hasonlóan egy Waffen Verboten tábla büntet, de itt már a töröttüveges harcot is tiltják. :)
- - -
Amit viszont nem értek: hogy miért van minden hamburgi gyalogos közlekedésilámpán két piros???
Amit viszont nem értek: hogy miért van minden hamburgi gyalogos közlekedésilámpán két piros???
2011. október 3., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)